Arduino® » Praktikus mikrokontroller egyedi kapcsolási és vezérlési feladatokhoz
2021 augusztusától a Conrad Electronic az Arduino® hivatalos forgalmazási partnere. Ennek eredményeként mostantól a legjobb feltételeket tudjuk biztosítani az optimális és folyamatos áruellátáshoz:
Ez azt jelenti, hogy a legújabb ajánlatokat és termékeket, valamint érdekes információkat közvetlenül a szállítótól kapja. Ez előnyös mind azoknak, akik már sikeresen használják az Arduino-t, illetve azoknak is, akik a jövőben szeretnék majd használni.
Az Arduino eredetileg könnyen elérhető platformként jött létre kezdők, elektronikai rajongók, művészek, tervezők és más, nem szakemberek számára. A hardverek és szoftverek nyílt forráskódú formátumban való elérhetővé tételére vonatkozó döntésnek köszönhetően ezek a termékek nagyon gyorsan elterjedtek, és elismerést váltottak ki mind a szakemberek, mind a szakértők körében.
Különösen a felhasználóbarát fejlesztői környezet (IDE) és a gyors prototípuskészítési képességek vonzóak a különböző területeken dolgozó szakemberek számára , akiknek gyorsan kell prototípust készíteniük és tesztelniük az ötleteket . A platform rendkívül funkcionális és bővíthető a rendelkezésre álló érzékelők és aktuátorok nagy számának köszönhetően.
Így nem meglepő, hogy sokan hallottak már az Arduino-ról, bár nem mindenki tudja, hogy ez a kifejezés pontosan mit jelent. Az olyan fogalmak, mint a mikrokontroller, a tervezés, a platform, a vázlatok, a panelek és az érzékelők bonyolultnak tűnhetnek. Ezért szeretnénk egyszerűen és érthetően elmagyarázni, mi is az Arduino mikrokontroller, és bemutatni széleskörű alkalmazási lehetőségeit. És a legjobb az benne, hogy minden sokkal egyszerűbb, mint ahogy az első pillantásra tűnhet.
Egyszerűen fogalmazva, az Arduino egy olyan rendszer, amivel különféle elektronikus alkatrészeket, például érzékelőket , működtetőket és modulokat csatlakoztathat és vezérelhet. Az Arduino kártya programozása határozza meg, hogy hogyan reagál az adott bemeneti jelekre (bemenetekre), és ennek megfelelően milyen műveleteket (kimeneteket) hajt végre.
Ilyen bemenet lehet egy érzékelő, egy gomb megnyomása vagy egy üzenet a Twitteren - a válasz erre (kimenet) a programozástól függően lesz aktiválva, például egy motor elindítása, egy LED bekapcsolása vagy valami online közzététel aktiválása. Ez a megközelítés a projektek és az automatizálás széles körének megvalósítását teszi lehetővé – az egyszerű LED-es áramkörtől a komplex gépvezérlő rendszerekig.
Ilyen funkciót használ például egy kávéfőző, ahol bizonyos folyamatok az érzékelő értékektől függnek: A kiválasztási menü megjelenítése előtt a kártyaolvasónak vagy az érmeelfogadó készülékben lévő érzékelőnek bele kell egyeznie. A megfelelő kávé kiválasztása azonban csak akkor lehetséges, ha a szemes kávéban és a tejtartályban lévő érzékelő megerősíti, hogy nem üres.
Alapvetően nagyon egyszerűen hangzik. Csak egy Arduino mikrokontrollerre és némi technikai tudásra van szükség a kívánt funkciók beprogramozásához. A műszaki követelmények skálája rendkívül széles - a kezdőknek szóló felhasználóbarát platformtól a tapasztalt mérnökök hatékony eszköztáráig, akik összetett elektronikai projekteket szeretnének megvalósítani.
Érdekes tény:
Az "Arduino" név az olasz király és a későbbi nemzeti hős, Amedeo Avogadro nevéből származik. Az észak-olaszországi Ivrea városában található bárt, ahol az Arduino projekt alkotói (Massimo Banzi és David Cuartielles) rendszeresen találkoztak, szintén róla nevezték el: "Bar di Re Arduino" (Arduino királyának bárja). Állítólag egy találkozó alkalmával választották ezt a nevet ebben a bárban – azért is, mert egyedi és az egész világon könnyen kiejthető.
Az Arduino alapvetően két összetevőből áll: hardverből és szoftverből (Arduino IDE), mindkettő " nyílt forráskódú rendszer", így a felhasználók az egyéni igényeikhez igazíthatják őket.
Hardver
A hardver úgynevezett Arduino kártyákból áll, amelyek mikrokontrollereket tartalmaznak. A mikrokontroller alapvetően egy kis számítógép egy chipen, amelyet különféle elektronikus alkatrészek vezérlésére használnak. A leghíresebb Arduino tábla az Arduino Uno, de sok más modell is létezik különböző funkciókkal.
Szoftver
A szoftver tartalmazza az Arduino Integrated Development Environment (IDE) programozási környezetet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kódot írjanak projektjeikhez - azaz egyedi áramkörökhöz vagy vezérlőprogramokhoz (vázlatokhoz) -, és feltöltsék azokat az Arduino kártyára. A programozás a C++ programozási nyelv egyszerűsített változatában történik.
Azonban nem csak egy adott kártya vagy egy konkrét vezérlő létezik. Az Arduino kifejezés inkább egy teljes termékcsaládra vagy márkára utal. Az Arduino Uno -, a valószínűleg a leghíresebb Arduino tábla - példáján keresztül szeretnénk egy kicsit részletesebben elmagyarázni az Arduino felépítését:
Az Arduino panel legfontosabb elemei:
1. USB csatlakozó
Ehhez az aljzathoz egy USB kábel csatlakoztatható, amely az egyes vezérlőprogramok Arduino-ba való átvitelére szolgál.
2. RESET gomb
Használja ezt a gombot az Arduino kézi alaphelyzetbe állításához, ha egy esetleges hiba miatt nem tudja folytatni az automatikus működtetést.
3. ICSP interfész (USB interfész)
Az ICSP (In Circuit Serial Programming) interfésznek köszönhetően a logikai áramkör közvetlenül programozható az alkalmazásrendszerben.
4. I²C busz
Az I²C busz esetén az adatátvitel a master eszközről a csatlakoztatott slave eszközökre az SCL (Serial Clock) és SDA (Serial Data) vonalakon keresztül történik.
5. Integrált LED
A LED dióda belsőleg a 13-as tűhöz van csatlakoztatva tesztelési célokra.
6. Digitális ki- és bemenetek
Ezek az I/O érintkezők digitális bemenetként vagy kimenetként konfigurálhatók. Ha szükséges, ezek közül hat impulzusszélesség-modulált PWM kimenetként is működik.
7. LED-es kijelző
Az "RX" és "TX" LED-ek vizuálisan jelzik az adatátvitelt a számítógépről az Arduino UNO-ra.
8. Üzemi feszültség kijelző LED
Az "ON" dióda jelzi a mikrovezérlő kártya tápellátását. Kigyullad, ha a kártya csatlakoztatva van az áramforráshoz.
9. Kristályoszcillátor
A kristály biztosítja, hogy a meghajtóban lévő oszcillátor stabil legyen és állandó frekvencián rezegjen.
10. ICSP interfész
Ha szükséges, a vezérlő ezen az interfészen keresztül programozható. Mivel azonban ez már a gyárban megtörtént, erre általában nincs szükség.
11. Mikrokontroller
A mikrokontroller egy processzorból, perifériákból és memóriából álló félvezető rendszer. Néha SoC-nek is nevezik (System-on-a-Chip).
12. Analóg bemenetek
Ha analóg feszültségek állnak rendelkezésre bemeneti értékként, például érzékelőknél, akkor ezt a hat bemenetet lehet felhasználni.
13. Táp érintkezők
Ezek a tűk feszültséget szolgáltathatnak a mikrokontroller kártyájára, vagy a 3,3 V ill. az 5 V érzékelésére szolgálnak.
14. Egyenirányító dióda
Rendelkezésre áll egy egyenirányító dióda, melynek köszönhetően egyenáram és váltakozó feszültség egyaránt jelen lehet a tápcsatlakozón.
15. Töltőkondenzátorok
A töltőkondenzátorok kiegyenlítik a tápfeszültséget. Az egyik kondenzátor az 5 V-os feszültségstabilizátor elé, a másik pedig utána van csatlakoztatva.
16. Tápcsatlakozás
Ahhoz, hogy a mikrokontroller kártya programozás után USB csatlakozás nélkül is működjön, külső tápegységről kell táplálnia.
17. Feszültségstabilizátor
A feszültségstabilizátor a tápfeszültségből 5 V-os stabil feszültséget állít elő. A tápfeszültségnek 7 és 12 V között kell lennie, mely lehet AC vagy DC is.
18. Kristályoszcillátor
A kvarc biztosítja, hogy az USB vezérlőben lévő oszcillátor stabilan és állandó frekvencián rezegjen.
19. USB interfész
Az USB interfész az USB porton keresztül érkező jeleket megfelelő formátumba konvertálja a vezérlő számára.
Alapvetően minden Arduino kártya rendelkezik egy vezérlővel, különböző be- és kimenetekkel. Attól függően, hogy melyik vezérlőt használjuk, több vagy kevesebb be- és kimenet vagy csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre. Ezenkívül az Arduino kártyákat úgy tervezték, hogy további kártyák (pajzsok) csatlakoztathatók hozzá. Ez egy olyan rendszert eredményez, amely egymásra rakható anélkül, hogy sok kábelezési munkával járna.
Info: Be- és kimenetek az Arduino kártyán
Érzékelők vagy egyéb információforrások (bemenetek) adatokat szolgáltatnak az Arduino kártyának, melyek alapján az aktuátorokat vagy más komponenseket (kimeneteket) vezérelhet adott műveletek végrehajtásához.
Különbséget tesznek a digitális és analóg áramkörök között, a fő különbség a továbbított vagy feldolgozott információ típusa:
- A digitális be- és kimenetek csak két állapotot fogadnak el, vagy generálnak: HIGH (1) vagy LOW (0) - egyszerűen fogalmazva: vagy-vagy, be-ki >> A digitális bemenet lehet például egy infravörös érzékelő, amely digitális jelekt küld az Arduino kártyának, amikor akadályokat észlel. Megfelelő kimenet lehet egy LED, amely be- vagy kikapcsolva vizuálisan jelzi, ha az infravörös érzékelő akadályt észlel. Alternatív megoldásként fel lehet használni egy zümmert is, mely egy hangos riasztást adhat.
- Másrészt az analóg be- és kimenetek egy folyamatos értéktartományt fogadnak vagy generálnak. >> Az analóg bemeneten lehet például egy fényérzékelő, amely analóg értékeket szolgáltat az Arduino kártyának a környezeti fényerő alapján. A kimenet lehet egy LED, amely a környezeti fényerőtől függően fényesebben vagy halványabban világít.
Az Arduino Uno tábla valószínűleg a legnépszerűbb Arduino platform a kezdő és a tapasztalt felhasználók számára egyaránt. Az egyértelmű tűkiosztásnak és a könnyen hozzáférhető szerkezetnek köszönhetően egyszerűen használható, és tökéletes a kezdő projektekhez. Ugyanakkor a megfelelő számú digitális és analóg érintkező rendkívül sokoldalúvá teszi számos projekthez – az egyszerű LED-es áramköröktől a bonyolultabb projektekig, mely érzékelőkkel, motorokkal és vezeték nélküli kommunikációval is el vannak látva.
Az Arduino Unon kívül azonban sok más Arduino mikrovezérlő kártya is létezik. Az Arduino mikrovezérlő kártyák sokfélesége ugyanolyan sokrétű, mint a különböző alkalmazási forgatókönyvek. Az egyszerű áttekintés érdekében a táblázatban összefoglaltunk néhány aktuális és népszerű lapot:
A legnépszerűbb Arduino kártyák áttekintő táblázata
| Mikrokontroller | CPU | Analóg bemenetek | Digitális be- és kimenetek | Flash memória | Üzemi feszültség | Méretek (H x Sz) | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Arduino Zero | ATSAMD21G18 | 32-bit | 6 | 20 (10 PWM-el együtt) | 256 kB | 3,3 V | 68,6 x 53,4 mm |
| Arduino Uno R3 | ATmega328P | 8-bit | 6 | 14 (6 PWM-el együtt) | 32 kB | 5 V | 68,6 x 53,4 mm |
| Arduino Due | ATmelSAM3X8E | 32-bit | 12 | 54 (12 PWM-el együtt) | 512 kB | 3,3 V | 101,5 x 53,3 mm |
| Arduino Mega 2560 | ATmega2560 | 8-bit | 16 | 54 (15 PWM-el együtt) | 256 kB | 5 V | 101,5 x 53,3 mm |
| Arduino Leonardo | ATmega32u4 | 8-bit | 12 | 20 (7 PWM-el együtt) | 32 kB | 5 V | 68,6 x 53,4 mm |
| Arduino Micro | ATmega32u4 | 8-bit | 12 | 20 (7 PWM-el együtt) | 32 kB | 5 V | 48,3 x 17,8 mm |
| Arduino Nano | ATmega328 | 8-bit | 8 | 22 (6 PWM-el együtt) | 32 kB | 5 V | 45 x 18 mm |
Az egyes típusoknak különböző változatai is léteznek, amelyek kialakításukban és jellemzőikben különböznek. Például az Arduino Uno SMD verzióban vagy WiFi modullal is elérhető. Ezen kívül léteznek különböző Micro és Nano változatok, eltérő műszaki adatokkal.
Kiemelt ajánlatunk
Arduino MKR
Az Arduino MKR lapra alapozva az Arduino saját sorozatot fejlesztett ki, amelyet kifejezetten a gyártók számára terveztek: kompakt, energiatakarékos és specifikus funkciókkal rendelkezik, valamint rugalmas és sokoldalú az alkalmazások széles felhasználását tekintve.
A kapcsolási és vezérlési feladatok széles skálája mellett az Arduino MKR a kártyák és kijelzők kommunikációs képességeire összpontosít.
Ide tartoznak a SigFox IoT és WiFi alkalmazások megoldásaitól a vezeték nélküli hálózati integráción át a GSM hálózatok használatáig.
Arduino PRO
Az Arduino Pro egy erőteljes rendszer, amelyet összetett ipari alkalmazásokhoz, robotikához és intelligens gépvezérléshez terveztek.
A sorozat középpontjában a Portenta termékcsalád áll a fejlett IoT-projektekhez, mint például az AI-algoritmusokhoz vagy a gépi tanuláshoz. Az olyan kártyák, mint a többfeladatos Portenta X8 (valós idejű alkalmazások + egyidejű nagy teljesítményű folyamatok Linux magokon) vagy a kétmagos processzorral rendelkező Portenta H7, amely képes valós időben feldolgozni az összetett feladatokat, megfelelően összetettek és nagy teljesítményűek.
Az Arduino IoT Cloudhoz való csatlakozással pedig egyszerű központi vezérlés érhető el.
Arduino Education
Az Arduino® az Education modell formájában olyan oktatási koncepciót dolgozott ki, amely kifejezetten az iskolák és oktatási intézmények igényeire lett szabva. Tartalmaz speciális felszereléskészleteket tanárok és diákok számára, tananyagokat, tervezési utasításokat és tanterveket, valamint tanári minősítési és oktatási programokat.
Az Arduino Education célja, hogy támogassa a tanárokat a programozással, az elektronikával, az elektrotechnikával és a mechatronikával kapcsolatos ismeretek elsajátításában. A különféle projektek gyors és egyszerű bevezetést nyújtanak az Arduino tábla programozásába, megkönnyítve a kezdők számára az elektronikus prototípusok létrehozását és a kreatív ötletek megvalósítását.
Az Arduino kártyák programozásához Arduino IDE szoftver szükséges. Számos előnye van. Először is, egyszerű felhasználói felülete alkalmassá teszi kezdő programozók számára. Ezenkívül platformfüggetlen, rengeteg erőforrást kínál (könyvtárak, mintakódok, fórumok), és különösen rugalmas, mivel számos Arduino kártyát támogat – ami vonzóvá teszi a tapasztalt programozók számára, akik szeretnék bonyolultabb projektek megvalósítására használni. A szoftver letölthető a hivatalos Arduino webhelyről Windows, iOS vagy Linux rendszerre. Alternatív megoldásként kiterjedt szakirodalom is rendelkezésre áll.
Egy felhasználási példa: Nappali menetfény 10 LED-el
Hogy bemutassuk, milyen egyszerű egy projekt megvalósítása és és az Arduino Desktop IDE használata, az alábbiakban szeretnénk létrehozni egy kicsi és egyszerű Arduino programot (vázlatot). A cél egy 10 LED-es, automatikusan bekapcsolódó lámpa megépítése. Az automatikus indítás miatt nem szükséges egyik bemenetet sem csatlakoztatni.
1. A tesztáramkör konfigurálása
A programozás megkezdése előtt konfigurálnia kell a hardvert. Tesztpéldánk egy Arduino Mega 2560-at használ, de bármely más panellel is működik. A 2-11 digitális be-/kimenetek a 10 LED vezérlésére szolgál.
A kis nyomtatott áramköri lap ideálisnak bizonyult az áramkör fizikai felépítéséhez. Mivel a LED-eket nem 5 V-os üzemi feszültségre tervezték, ezért minden LED-hez sorba kell kötni egy 220 Ω-os ellenállást, hogy korlátozzák a LED áramát és ezáltal feszültségét. Nem számít, hogy az ellenállást a LED elé, vagy után tesszük.
Viszont meg kell győződni arról, hogy a LED-ek anódja csatlakozzon a kártya digitális I/O-jához. A közös földet a kártya GND csatlakozójához kell csatlakoztatni. Ezzel el is készült a tesztáramkör felépítése.
Az áramellátás az USB porton keresztül történik, így nincs szükség külső tápegység csatlakoztatására a tesztáramkörünkhöz.
2. Vezérlőprogram elkészítése
Szoftverbeállítások
A szoftver telepítése után állítsa be az aktuális kártyát és a használt interfészt az Eszközök menüben.
A Fájl menüben a Példák könyvtárban több vázlat is található, amelyek előhívhatók és szükség esetén azonnal átvihetők az Arduino táblára.
Példánk azonban bemutatja, hogyan tudunk mi magunk is rövid programot készíteni.
Az ehhez szükséges parancsok és a hozzájuk tartozó magyarázatok megtalálhatók az Arduino honlapján.
A kimenetek definiálása
Az első sor megadja, hogy hány LED-et kell vezérelni, és milyen fizikai kapcsolatokat (tűket) használnak a LED-ek vezérléséhez.
Esetünkben a 2-11 csatlakozások össze vannak kötve.
A következő szakasz két kulcsfontosságú funkcióból áll, amelyeket beállításnak és huroknak nevezünk.
A beállítási területet a program indítása után csak egyszer olvassa és hajtja végre.
A hurok területet ezzel szemben egy folyamatosan ismétlődő sorozatban hajtjuk végre.
Beállítás
A vázlat beállítási területén meg kell határozni, hogy a 2-11-es érintkezők kimenetként működnek, és ezért 10 LED-hez (0-9-es számozásúak) feszültséget kell kiadni.
Ezt a következő parancsokkal lehet megtenni
pinMode (LEDPins[0],Output); az első LED-hez
pinMode (LEDPins[1],Output); a második LED-hez
-
-
pinMode (LEDPins[9],Output); a 10. LED esetében
Mivel ez az eljárás túl hosszadalmas, ezért létrehoztunk egy "for" változót, amelyben az "i" változót egy "nulla" kezdőszámú indexhez definiáltuk, a megszakítási feltétel pedig 10-nél kisebb. Az "i++" érték garantálja, hogy minden ciklusban az "i" értéke eggyel nő. Ezután csak egy sorra van szükség a kódban a tíz kimeneti csatlakozótű hozzárendeléséhez:
PinMode(LEDPins[i],Output);
Hurok (Loop)
A "for" a hurok területén is használható, így nem kell minden LED-hez külön-külön beírni.
A parancsok használata: :
digital Write (LEDPins[i],HIGH);
késleltetés (100)
10 LED egyenként 100 ms-os időkülönbséggel felkapcsol. A késleltetési érték megváltoztatásával meghatározhatjuk a LED világítási idejét és ezzel a futófény sebességét.
A LED-ek kikapcsolása a következő parancsokkal történik:
digitalWrite(LEDPins[i],LOW);
késleltetés (0)
A 0 késleltetési érték azonnal bekapcsolja a következő LED-et az előző kikapcsolása után. Azonban bármilyen értéket megadhat a fényátmenethez.
Mivel azonban a futófénynek nem csak egy irányban kell működnie, a következő lépésben meg kell fordítani a világítási sorrendet. A szélső LED-et irányváltás után nem szabad mégegyszer meghajtani, így a visszatéréshez szükséges hurok csak a 8-as (i=8) -1 (i>0) LED érintkezőket érinti , és fordított sorrendben (i--) kapcsolja le a LED-eket.
A LED-ek vezérlése itt is a késleltetési idővel történik.
3. A vezérlőprogram átvitele az Arduino-ba
Végül a jobbra mutató nyilat ábrázoló kör alakú gomb megnyomásával a vázlatot átvihetjük az Arduino táblára. Átvitel közben a kártyán a két RX és TX LED villog, majd bekapcsol a háttérvilágítás.
Ha a vázlat hibát tartalmaz, az azonnal megjelenik a feltöltési kísérlet után. Mivel a hurok folyamatosan ismétlődik, a program addig fut, amíg az Arduino kártya ki nem kapcsol.
Egy egyszerű programozási példával megpróbáltuk bemutatni a programozható mikrokontrollerekben rejlő hihetetlen lehetőségeket. Az alkalmazások végtelennek tűnő változatosságának kielégítése érdekében az Arduino kártyák sokféle kivitelben és számos csatlakozási lehetőséggel állnak rendelkezésre. További dugaszolható modulok (pajzsok) érzékelőkhöz, motorvezérléshez, vagy Ethernethez való csatlakozáshoz gyorsan és egyszerűen bővítik a funkciókat. Az eredmény egy egymásra rakható fejlesztőkártya vagy kompakt vezérlő, bonyolult kábelezés nélkül. A hardver tehát minden követelménynek megfelel a fókuszált, de rugalmas fejlesztési környezethez.
Projektek kezdőknek
Az Arduino táblák tökéletesek az elektronikával és a programozással kapcsolatos kalandok elindításához. A speciális kezdőkészletek megkönnyítik az áramkörök és a programkódok létrehozását. A szoftver annyira egyszerű és funkcionális, hogy nincs szükség előzetes ismeretekre.
Az interneten számtalan projektjavaslatot találhat az Arduino táblák használatával kapcsolatban. Ezenkívül a több mint 28 millió tagot számláló Arduino közösség szívesen válaszol az Arduino szoftverrel, táblákkal és érzékelőkkel kapcsolatos konkrét kérdésekre.
Oktatási platform
Könnyű kezelhetősége és nagy fejlesztői közössége miatt az Arduino gyakran platformként szolgál az oktatási projektekhez, amelyek megkönnyítik az elektronika és a programozás megismerését és elsajátítását. Ezért már sok iskola kínál programozási tanfolyamokat.
Az Arduino Education saját oktatási koncepciója kifejezetten az iskolákat, egyetemeket és oktatási szervezeteket célozza meg, és a tananyagokon túl különféle projektötleteket is ad.
Robotika
A vállalatvezetők is felismerték ezt a lehetőséget, és gyakran Arduino kártyákat használnak a robotok mikrokontroller alapú vezérléseinek megvalósításához.
A rugalmas programozásnak köszönhetően az érzékelők és aktuátorok egyszerűen integrálhatók a mozgásvezérléshez, környezetérzékeléshez és egyéb funkciókhoz. Ugyanakkor a robotikai projektek az egyszerűtől a nagyon összetett autonóm rendszerekig is kiterjedhetnek.
Zene és művészet
Az Arduino táblák használhatók egyszerű hangszerek létrehozására vagy elektronikus alkatrészek integrálására a meglévő hangszerekbe, valamint hangeffektusok vagy hanginstallációk létrehozására az új zenei élmények létrehozásához.
A művészek a panelek segítségével kinetikus szobrokat és más kreatív projekteket, valamint interaktív művészeti installációkat készítenek, amelyek szenzorok és aktuátorok segítségével reagálnak a környezeti ingerekre.
A dolgok internete (IoT)
Az Arduino kártyák különféle érzékelőkkel (például hőmérséklet-, páratartalom-, fény- és mozgásérzékelőkkel) és kommunikációs modulokkal csatlakoztathatók IoT-projektek létrehozásához. Lehetővé teszik a fizikai világból származó adatok gyűjtését és az interneten keresztüli továbbítását.
Viselhető eszközök (Wearables)
Kompakt méretüknek köszönhetően az Arduino panelek tökéletesek a hordható elektronikai projektekhez. Integrálhatók ruházattal, ékszerekkel vagy más hordható eszközökkel, hogy személyre szabott viseleteket hozzanak létre, amelyek reagálnak a mozgásra, nyomásra vagy hőmérsékletre.