Összes termék
Leggyakrabban vásárolt
Am häufigsten gekauft
A top értékelt termékek
Top bewertete Produkte
Highlights
Népszerű márkák
Útmutatók
Érdekes tények az automatizálásról és pneumatikáról
A magas szintű ipari automatizálás a kulcsa annak, hogy egy gazdaság globális szinten versenyképes maradhasson. Útmutatónkban áttekintést nyújtunk arról, hogy az automatizálás mely típusai különösen fontosak, és hogy a pneumatika és a szállítószalag-technika milyen szerepet játszik ebben.
Alkalmazási példa a terep- és folyamattechnikából
Az automatizálás alapvetően megváltoztatta a munka világát. Számos nehéz feladatot, amelyet korábban fáradságos kézi munkával kellett elvégezni, ma már gépek végeznek. Az automatizálás bevezetése az ipari forradalom sarokköve is volt. Az intelligens folyamatoptimalizálás jelentősen hatékonyabbá teszi a vállalatok termelési láncolatait, és végső soron pénzt takarít meg.
A termékek minősége is jelentősen javul a magas fokú automatizálással: egy robot például sokkal gyorsabban képes elvégezni egy hegesztési varratot, mint egy ember. Ráadásul a minőség a századik varrat után is teljesen állandó marad. A gépek fáradtság nélkül, éjjel-nappal dolgozhatnak, miközben a minőség változatlan marad. Ennek eredményeképpen az ember szerepe munkásból irányítóvá vált, aki felügyeli a folyamatok helyes sorrendjét.
Az automatizálás az ipar szinte minden területén zajlik: a hajtástechnikától kezdve a mérés- és szabályozástechnikán át a szállítószalag-technikáig és a pneumatikáig. Az Ipar 4.0 felé tartó fejlődés részeként a jövőben az automatizálási rendszerek és az IT még szorosabb integrációjára helyeződik a hangsúly, ami tovább növeli a hatékonyságot, és minden bizonnyal új innovációkat is eredményez.
Mi lenne a repülőterekkel, a nagy csomagküldő cégekkel vagy a csomagküldő szolgáltatókkal szállítószalagok nélkül? A szállítószalag-technológia kulcsfontosságú technológia a folyamatautomatizálás területén. Nélküle az ipar szó szerint megállna.
A szállítószalag-technológia gyűjtőfogalom olyan szállítóberendezésekre utal, amelyek célja az egységnyi rakomány vagy ömlesztett áruk szállítása. Ez az egyszerű láncos emelőtől kezdve a logisztikai ágazatban a rendkívül összetett szállítószalagokig terjed. A megfelelő műszaki berendezések alapvető fontosságúak a gyártási környezetben az anyagok akadálytalan áramlásának irányítása szempontjából.
A szállítószalag-technika biztosítja például, hogy a kitermelt ömlesztett anyagot a kitermelés helyszínéről elszállítsák, és hogy az automatizált gyártósorok egyáltalán működjenek.
A szállítószalagok és görgős szállítószalagok mellett az anyagmozgató járművek, mint például a raklapos kocsik vagy a targoncák is az anyagmozgatási technológia részét képezik.
A pneumatika kifejezés a sűrített levegő felhasználását jelenti mechanikai munka elvégzése céljából. A technológiát számos területen alkalmazzák, többek között az építőipari gépek és a robotika területén. A pneumatika szinte bárhol alkalmazható, mivel a szükséges levegőt egyszerűen a környezetből vesszük. A pneumatika emellett nagyon tiszta: mivel csak sűrített levegőt használnak, még a pneumatikus vezetékek vagy hengerek sérülése sem kritikus a környezet szempontjából. A szükséges levegő a használat után egyszerűen a környezetbe távozik a rendszerből; tisztításra nincs szükség.
Mivel a közegként levegő szolgál, a pneumatikus alkatrészek különösen érzékeny környezetben, például az élelmiszeriparban is gond nélkül használhatók. A kiszabaduló folyadékok általi szennyeződés nem lehetséges. Általánosságban elmondható, hogy a pneumatikán alapuló technológiák robusztusnak és tartósnak számítanak, és beszerzésük is olcsó. A pneumatikus rendszerek különösen ellenállnak a környezeti hatásoknak, például a hőmérséklet-ingadozásoknak, és általában nem károsodnak, ha az alkatrészek túlterhelésnek vannak kitéve vagy meghibásodnak. Ezenkívül az erejük fokozatmentesen állítható. Végül, de nem utolsósorban egy pneumatikus meghajtású gép könnyebb, mint egy hasonló, elektromotorral működő készülék.
A pneumatikus rendszer működéséhez először sűrített levegőt kell előállítani. Ez egy kompresszorral történik, amely beszívja és összenyomja a környezeti levegőt. A pneumatikában 6 és 40 bar közötti nyomást használnak. A modern rendszerekben a sűrített levegő előállítása során nagy mennyiségben keletkező hőt többek között fűtésre vagy melegvíz előállítására lehet felhasználni. A kompresszorból kilépő sűrített levegőt egy további lépésben kezelni kell. Különböző szűrők tisztítják meg a levegőt az esetlegesen jelenlévő szilárd részecskéktől. Szükség lehet a levegő nedvességének eltávolítására is, hogy a hőmérséklet csökkenésekor a pneumatikus alkatrészek ne korrodálódjanak a vízgőz kondenzációja miatt.
Ha a sűrített levegőt nem közvetlenül egy tömlőn keresztül vezetik a fogyasztóhoz, például egy ütvecsavarozóhoz, akkor azt csőrendszeren keresztül kell elosztani. Meg kell jegyezni, hogy a csővezeték átmérőjének kellően nagynak kell lennie a megnövekedett áramlási ellenállás elkerülése érdekében. Az is fontos, hogy az átáramló sűrített levegő ne legyen rozsdával vagy más szennyeződéssel szennyezett. A nyomásingadozások kiegyenlítésére célszerű sűrített levegőtároló tartályt beépíteni a rendszerbe. Ez egy olyan tárolótartály, amely a kompresszor után van felszerelve, és bizonyos mennyiségű sűrített levegőt tart a csőrendszer ingadozásainak kiegyenlítésére. Egy ilyen sűrített levegőtároló tartály további előnye, hogy a kompresszornak nem kell folyamatosan működnie a csővezetékben lévő nyomás fenntartásához. Ahogy a tartályban lévő levegő lehűl, kondenzvíz képződik, amelyet rendszeresen le kell engedni.
Gyakorlati tippünk: A szűrők rendszeres tisztítása a sűrített levegő kezelése során
Ha a sűrített levegő előkészítéséhez szükséges szűrőket nem tisztítják rendszeres időközönként, az az áramlási ellenállás jelentős növekedéséhez vezethet. Ez viszont mindig negatív hatással van a pneumatikus rendszer energiamérlegére, ezért lehetőség szerint kerülni kell.
GYIK - gyakran ismételt kérdések az automatizálásról és a pneumatikáról
Mi a különbség a pneumatika és a hidraulika között?
A működési elv mindkét esetben azonos, egy apró különbség kivételével: míg a pneumatikus rendszert sűrített levegő vezérli, addig a hidraulikában az erőátvitel folyadékkal, általában hidraulikaolajjal történik.